Az igazat megvallva, ez egy töményen szakmai tartalmú cikk, lehetséges, hogy csak az erőeméssel intenzíven foglalkozókat érdekli. Aki nem szeret olvasni, vagy nem érdekli annyira az erőemelés találjon valami könnyedebbet.

_______________________ 

A történelemben első alkalommal jelentek meg az IPF adminisztrációs oldalán világranglisták, amelyek mindkét szakágra (erőemelés/fekvenyomás), mindkét nemre, és az összes korosztályra vonatkozóan összeállították a súlycsoportoktól független rangsort a 2021-es évben elért eredmények alapján.

Mi egy ranglista értelme? 

Az IPF GL pontok (a GL itt a GoodLift-et jelenti, ami az IPF eredményeket és versenynevezéseket tartalmazó kiszolgáló felülete és társoldala) segítségével az adott súlycsoportban elnyert érmektől vagy helyezésektől függetlenül is el tudja magát helyezni magát az ember az erőemelés világában. Össze tudja mérni magát akár a felnőtt (open) korcsoportban minden az évben indult versenyző eredményével, vagy akár saját korcsoportjára szűkítve (ahol esetleg jelentősen jobb helyezésre számíthat, mint az open korcsoport ranglistáján).

Hiába lett valaki tehát mondjuk bronzérmes egy nem "sűrűn lakott" korosztályban és üres súlycsoportban (mert mondjuk hárman indultak), ezen a ranglistán az éremtől független, összképi eredményt is megnézheti, hogy hányadik helyet foglalja el a világszintű hierarchiában.

Az IPF fenti rangsorában csak a nemzetközi versenyen indulók szerepelnek, országos versenyekre nem lát rá a rendszer, de ha valaki kíváncsiságból kiszámolja a saját GL pontjait az alábbi linken található - egyébként magyar fejlesztésű - alkalmazással, (le kell tölteni telefonra), akkor szemfelnyitó élményben lehet része. Egészen ritka esetben pedig homlokracsapós felismerésben, hogy "Az ördögbe, hát nem világbajnok lehettem volna!"... Szinte biztos, hogy nem, de ez egy másik történet.

Hegedüs Áron - a magyar férfi listavezető.

 Apropó világbajnokok. A ranglisták értelmezéséhez hasznos némi háttérinfóval rendelkezni:

Aki benne van a sportban az tudja, hogy a magyar erőemelés aranykorszaka a 90-es évek végére és a 2000-es évek elejére tehető, amikor háromfogásos erőemelőink Magyarország eddigi mindösszesen három felnőtt világbajnoki címét szállították Mészáros Tibor (1998) és Árvai István (2003, 2004) révén. 

Nemzetközi szinten az egyfogásos fekvenyomó versenyeken mindig sokkal jobban ment a magyaroknak, mint a háromfogásos erőemelésben. A 2000-es évek tájékán az Ónozó Szabolcs, Kupcsik László, Mészáros László nevével fémjelzett "aranycsapat" sorra nyerte a versenyeket, és a női fekvenyomóink is kiválónak számítottak nemzetközi viszonylatban.

Ez azonban elég régen volt. Olyan régen, hogy a sasszemű olvasó esetleg nem is találja a hivatkozott linkeken a fenti versenyzők összes ragyogó eredményét, hiszen azok jóval az általános eredmény-digitalizálás korszaka előtt születtek.

2005-től egy nagyon hosszú, eredmény-aszályos időszak köszöntött be, amit csak néha-néha tudott egy-egy helyezés, esetleg fogásnembeli érem enyhíteni, leginkább női fekvenyomóink jóvoltából, és inkább csak korosztályos versenyeken, nem a legnagyobb presztízsű open kategóriában.

Felnőtt erőemelésben (kiemelve itt a különbséget a háromfogásos "erőemelés" és az egyfogásos "fekvenyomás" között), 2021-et megelőzően a férfi mezőnyben EPF vagy IPF által szervezett nemzetközi versenyen csupán három összetett aranyéremre futotta az EPF Duna Kupán (ami kb. egy Közép-Európa bajnokságnak felelt meg.) Ezek:

Fekete Miklós 2009, 82,5kg aranyérem és abszolút 1. hely

Ódor András 2013, 93kg aranyérem, és abszolút 5. hely

Ifj. Sebestyén Tamás 2013, 105kg aranyérem és abszolút 4. hely

Ahol viszont igazán számított (VB-ken és EB-ken) ez idő alatt csak három fogásnembeli éremre futotta:

Ifj. Nemesházy János 2014, Raw VB 105kg felhúzás bronz

Sebestyén Tamás 2015, Raw EB 105kg fekvenyomás arany

Schauer Kornél 2015, Raw EB 120kg fekvenyomás arany

A neutroncsillag-sűrűségű felnőtt férfi háromfogásos erőemelő mezőnyben óriási fegyvertényt jelentett már a pontszerző 6. helyezés is összetettben. 

A raw (segítő ruhák és bandázsok nélküli igazi erőn alapuló) versenyek 2012-ben bekövetkezett térhódítása példátlan robbanásszerű létszámnövekedést hozott. Tízezrével özönlöttek az emberek a sportba, ami hatalmas merítési lehetőséget teremtett nemzetközi szinten a jobbnál-jobb tehetségekből. Olyan országok kerültek az erőemelő térképre, akik addig nem igazán tündököltek eredményeikkel (Franciaország, Olaszország, Algéria vagy akár Írország).

Mi sem mutatja ezt jobban, mint a tény, hogy az első 2013-ban megrendezett raw VB férfi bajnokai átlagban már csak a 4-6. helyen végeztek volna a 2019-es raw VB-n. Ugyanezek a 2013-as bajnokok 2021-ben a VB-n tovább csúsztak volna vissza átlagosan az 5-8. helyre! A mezőny tehát egyik évről a másikra is ijesztő ütemben erősödött még úgy is, hogy 2020-ban járványügyi korlátozások miatt nem tartottak világbajnokságot.

___________________

Itt érkezünk el a cikk címében szereplő témánkhoz. Noha ez a cikk a klasszikus háromfogásos erőemelésre fókuszál, elöljáróban meg kell említenünk, hogy az egyfogásos fekvenyomó versenyeken is ragyogó eredmények születtek  idén Nyers Mónika (felnőtt fekvenyomó világbajnok, Masters 1 világcsúccsal), Szabó Ágnes (felnőtt fekvenyomó világbajnok), Schauer Kornél (Masters fekvenyomó világbajnok) és Cserna János (Masters fekvenyomó világbajnok) révén, amit itt most terjedelmi okokból nem részletezünk. A linkeken utána lehet nézni az eredményeknek.

___________________

Amit viszont tésztavékonyságúra kinyújtunk és kifejtünk azok a 2021-es háromfogásos erőemelés eredmények:

Kezdjük a nőkkel!

Női ranglista:

Erőemelésben open (felnőtt korosztályban) a ranglistán a legelőkelőbb helyen szereplő magyar Rozsnyai-Kovács Aletta, aki a 35. helyet foglalja el a teljes női felnőtt mezőnyben a világon. A magyar erőemelők közül a valaha volt legmagasabb IPF GL pontszámot 102,5 pontot érte el Aletta a férfiak eredményeit is ideszámítva. Aletta idén junior korosztályban a VB-n éppenhogy lemaradt a bronzéremről, viszont a junior EB-n már ezüstérmes lett 63kg-ban. A női juniorok között az összesített ranglistán a 7. helyet szerezte meg! Elképesztő magyar csúcsokkal (63kg junior és open magyar rekord 465kg) tűzdelt éves teljesítménye bőven az első 50 versenyző közé repítette őt nemzetközileg open-ben. Teljesítményét külön kiemelendő, hogy a második legjobb magyar női versenyző (aki ugyancsak két fejjel kiemelkedik a magyar mezőnyből) Sallai Eszter open-ben a 153., juniorban pedig 60. helyen áll a ranglistán. A harmadik legjobb magyar hölgy Kiss Anett open-ben a 209., mastersben a 17. helyet foglalja el a világranlistán.

A három legelőkelőbb női felnőtt helyezést elért versenyzőnk egyike sem a 24-39 éves felnőtt korosztályból került ki. Természetesen az open (magyarul: felnőtt) korosztály bármely 14. életévét betöltött versenyző számára nyitott (ezért is open), de itt jellemzően a 24-39 évesek a legerősebbek, nem a juniorok (19-23 év közöttiek), vagy a Masters-ek (40 évet betöltöttek).

Mindezzel együtt elmondható, hogy korosztályban felkerültünk a térképre, Aletta révén pedig a felnőttben is letettük a névjegyünket női erőemelésben.

Rozsnyai-Kovács Aletta - a legjobb magyar versenyző, nem csak a nők között

Férfi ranglista:

A férfiaknál hagyományosan még ennél is öldöklőbb verseny. A raw open ranglista századik helyéhez (98,749 IPF GL pont eléréséhez) érzékeltetésül minimum az kell, hogy egy 74 kg-os verenyző 672,5 kg fölött teljesítsen összetettben, 83kg-ban ehhez már 712,5 kg kellene, 93-ban 750 kg, 105-ben 790 kg, 120-ban 850 kg, +120-ban pedig (testsúlytól függően) 930 kg körül! Beszédes számok! Magyarországon legfeljebb 5-6 ember ért el ilyen magas IPF GL pontszámot a raw versenyek bő 10 éves történetében.

Így már érthető, miért olyan nagy szó, hogy 2021-ben mindjárt 3 magyar is bekerült az első 100-ba az open erőemelő világranglistán!

A listavezető, és ezzel legeredményesebb magyar férfi versenyző Hegedüs Áron a 68. helyen áll. Ezt a raw VB-n kivívott 5. helyével érte el, ami az elmúlt 17 év legjobb magyar férfi VB helyezése volt felnőtt erőemelésben. Desszertnek pedig ott van a felhúzás magyar csúcsa 105kg-os kategóriában 332,5 kg-al!

Két hellyel hátrébb Fekete Miklós a 70. helyen áll az open ranglistán. Masters 1 világ- és Európa-bajnok idén, felnőtt magyar összetett csúccsal 767.5 kg 93kg-os súlycsoportban. Miklós a Masters világranglistán a 3. helyen áll (mindössze 5 Masters korú versenyző került be az open első 100-ba).

Harmadik legjobb magyarként Bereczki-Király Szilárd a 77. helyen áll az open ranglistán. Szilárd idén junior erőemelésben EB ezüstérmes összetettben (és egy kis fekvenyomás kitérővel junior világbajnok is). 120kg-os súlycsoportban elért 830 kg-os összetett felnőtt magyar csúcsa az idei év abszolút számokban legnagyobb emelt súlya (és a valaha volt 3. legnagyobb magyar összetettje).

Mind a három versenyző elérte a lélektani határnak számító 100 IPF GL pontot a teljesítményével. A fentebb említett Rozsnyai Kovács Alettával kiegészülve 4 magyar versenyző is 100 IPF GL pont fölé került így idén.

Ugyan nem szigorúan a ranglista témája, de a következő legjobb férfi versenyzőnk Enahoro Asein (116. hely az open-ben és 32. juniorban), a 83kg-os felnőtt felhúzás VB aranyérmét és világcsúcsát (336 kg) érte el országunk számára! Azóta a felnőtt csúcsot túlszárnyalták, de juniorban még mindig világcsúcstartó.

Ki kell emelnünk ezen kívül Susa Olivért, aki a legfiatalabb ifi korosztályban (18 év alatti) raw VB bronzérmes és fekvenyomás fogásnemben világcsúcsot ért el 93kg-ban (187 kg). Az erőemelő ifjúsági világranglistán Olivér a nagyon előkelő 5. helyet foglalja el.

Ugyancsak meg kell említenünk Bana Milánt, aki junior +120 kg-ban fekvenyomás fogásnemi VB aranyat nyert, valamint minden idők 4. legnagyobb magyar összetett emelt súllyal végzett idén. Háromfogásos erőemelőként a juniorok között a fekvenyomó specialistáknál is nagyobb súlyt nyomott, és övé idén a világon a második legnagyobb fekvenyomás abszolút értékben a 23 év alattiak között!

Konklúzióként elmondható tehát, hogy a kétezres évek eleje óta ilyen jó eredményeket nem értünk el férfi erőemelésben, és a jövő is igazán biztató az ifjúsági és a junior korosztályos versenyzők teljesítménye alapján. 

Bana Milán és Susa Olivér korosztályos érmeket hoztak                                                                      

 __________________

Az erőemelő ranglista böngészése önmagában is kitűnő egó-űző gyakorlat a lelkes versenyzőnek. Milyen jó, hogy láthatjuk, mennyit ér a teljesítményünk globális összevetésben!

Külön büszkeség, hogy láthatjuk Magyarország szép lassan visszakerült az erőemelő térképre! Már nem csak elmaszatolt széljegyzetként vagyunk ott a világatlasz lapjain, hanem komolyan be-betörünk a térkép közepe felé. Hagyományos három fogásban (guggolás-fekvenyomás-felhúzás), a világ egyik legjobban fejlődő és egyre emelkedő színvonalát hozó sportjában ez több, mint örvendetes.