SBD terméket vásárlóknak, vagy csak az ötlettel játszóknak adjuk közzé az alábbi gondolatokat.

 A 900 éves Jedi Mester életre szóló bölcsességekkel ajándékozott meg minket. Az egyik örökzöld ez.

"A tedd, vagy ne tedd, de ne próbáld!" szabályt azonban csak az edzésre és versenyekre értette Zöld Kedvencünk. Bothan kémeink megszerezték A Birodalom visszavág eredeti vágatlan verzióját, ahol Yoda kedélyes hangulatú magánbeszélgetés során kifejezetten ajánlja Luke-nak, hogy SBD termék vásárlásakor kérdés esetén PRÓBÁLJA FEL a terméket vásárlás előtt.

Néhány Sith-barát ügynök igyekezett elsüllyeszteni ezt a kópiát, mert tudták, hogy az SBD termékeket teljesen áthatja az igazi ERŐ, és viselőik szuperképességekre tesznek szert edzéseik során, amely rendkívüli veszélyt jelentene az ő sötét fitnesszgép-üzelmeikre.

Hogy soha többé ne lehessen eltussolni ezt az aranyat érő információt, itt most ország-világ előtt kijelentjük a következőt:

1. Yoda Mester igenis ajánlja az SBD termékeket. Mindig is ajánlotta, csak ezt elhallgatták előlünk. Ha fáj valamid, vagy ERŐsebb akarsz lenni, akkor az SBD teljesen legitim eszköz céljaid eléréséhez. 

2. "A tedd, vagy ne tedd, de ne próbáld!" szabály teljesen érvényben marad az EDZÉSEKRE és a VERSENYEKRE vonatkozóan. Azonban a védőfelszerelésekre és az SBD cuccokra így hangzik: "Vedd vagy ne vedd? Próbáld!" Azaz, ha hezitálsz, vagy nem tudsz dönteni, hogy jó-e neked az adott SBD termék vagy méret, akkor mindenképp próbáld ki, ne csak várj. Ne gondolkozz, CSELEKEDJ, azaz PRÓBÁLJ!

3. Ennek megkönnyítése érdekében MINDEN SBD TERMÉKET fel lehet ezentúl PRÓBÁLNI a vásárlás előtt a 1131 Budapest, Reitter Ferenc u. 132 szám alatt található Sirius Lifting Grund 0 edzőteremben!

4. Maga az edzőterem egy teljes SBD termék palettát felvonultató bemutatóterem, ahol mindenben tudnak neked segíteni. Időpont egyeztetéshez hívd a 06304813942-es telefonszámot, vagy írj ide: info@sbdhungary.hu.

5. Ha csodálkozol, miért nem hallottál erről a fantasztikus edzőteremről, és a benne rejlő SBD készletekről eddig, akkor nézd végig ezt a pár videót. 

Lázadó gondolat születése (Egy új remény)

A cselekmény bonyolódik

A halálcsillag kipukkan

 A videók óta eltelt hónapokban már nagyon sok minden történt, lehetséges, hogy leforgatjuk majd annak a krónikáját, hogyan élesztettük fel a szunnyadó erőt a sportoló padawanokban, de most ez mellékes. A lényeg, hogy gyertek és PRÓBÁLJÁTOK ki az SBD felszereléseket, ha kérdés van. 

Ha pedig nincs kérdés, akkor ugrás a rendelésre, ha kell valami.

Írjatok nekünk még ma! info@sbdhungary.hu

Minél jártasabbá válik valaki egy adott sportban, annál fontosabbá válik a lelki, mentális, hangulati tényezők beintegrálása az edzésmunkába.

Ezt legjobban egy fokozati skálán képzelhetjük el, ahol a nagyon kezdő valahol a skála alján van, és vajmi keveset kell törődnie a mentális felkészüléssel, míg a skála tetején a nagyon jártas versenyzőnek érdekes módon rengeteg időt és erőfeszítést kell belefektetnie a lelki felkészülésbe. Közöttük pedig ott vannak a többiek, a haladóbb kezdők, középhaladók, haladók, mindenki. Mindenki elhelyezkedik valahol ezen a skálán, akár tud róla, akár nem.

Így van ez az erőemeléssel, súlyemeléssel is. Bár csábító lenne azt hinni, hogy a legjobb versenyzők csak állati erőből emelnek, nem kell gondolkodniuk sem, de ez sajnos, vagy nem sajnos, nem igaz. 

Ad egy: a versenyen nem mindig a fizikailag legerősebb nyer. Ad kettő: a mentálisan kuka felkészültségű, de legnagyobb izomerővel rendelkező versenyző nagyon könnyen megbénulhat a tét, a nyomás alatt, amit egy verseny hoz, és messze ereje alatt teljesít. Miért? Azért mert elterjedt tévhit, sőt rossz gyakorlat, hogy az edzésen csak a fizikai teljesítményünkkel foglalkozunk, az izmokra, az erőre edzünk, és elhanyagoljuk a "lelki" edzést. Ez általában a kezdők, vagy a testileg nagyon erős, de valahogy versenyeken nem jól teljesítők körében gyakori.

A versenyen megjelenik a lelki nyomás, a nyomasztó tét, a görcsös kitűnni vagy megfelelni akarás, az ellenfelek lehengerlő látványa, a tőlük való félelem. Ez rendben is van, hiszen a legtöbben ezért az izgalomért versenyzünk. De itt a millió dolláros kérdés: hogy akarunk átjutni egy akadály felett, ha nem edzünk rá sosem? A válasz az, hogy természetesen nehezen vagy sehogy nem jutsz át valamin, amire nem készültél fel, vagy csak rosszul készültél fel. Ugyanúgy, ahogy nem várhatod el magadtól, hogy 300 kg-ot fogsz guggolni a versenyen, ha edzésen SOHA nem is guggolsz (na jó, egy kis lábtoló 500-al azért mehet ;) - ugye mindenki értette a viccet?!), ezen az elven ugyanúgy nem várhatod el magadtól, hogy az izmaidnak parancsokat adó elméd optimálisan működjön a verseny során, ha életedben még nem is hallottál arról, hogy van elméd, és nem edzettél rá, hogy az irányításod alatt maradjon és stresszhelyzetben is azt csinálja, amit mondasz neki. 

A fentieket mutatja ez az ábra:

A jó versenyzők egytől-egyig kialakítottak valamiféle mentális felkészülési rendszert, amivel a verseny nyomását enyhítik, hatástalanítják. Ez lehet csak annyi, hogy jó zenét hallgat, ami megnyugtatja, vagy folyamatosan vizualizálja az elérendő eredményt magában edzésen, sőt otthon is stb.  A lényeg, hogy van valami, amit kitapasztalt és működik. Ez a teszt: működik? Elképesztően sok ember hiszi azt dolgokról, hogy működik, ami valójában nem működik, csak ő nem akarja ezt beismerni. Erőemelésben pusztán meg kell nézni, hány jó fogása volt a legutóbbi 3-4 versenyén, és rögtön lehet tudni, hogy a módszere működik-e. Ha átlagban nincs hét, de legalább hat jó fogása, akkor áltathatja magát, de nem működik a lelki felkészülési szisztémája. Feltételezzük természetesen, hogy a versenyző és edzője nem totálisan inkompetens, és valamilyen szinten reálisan méri fel a versenyző képességeit. Itt nem a menthetetlen hülyékről beszélünk, akik 50 kg-al a legjobbjuk felett kezdenek a versenyen.

Megvizsgálva ezt a lelki felkészülés témát, három fő utat láthatunk, ami edzi az ember elméjét:

 1. Egyéni módszerek (utánaolvas, tudatossá válik, gyakorol, meditál stb).

2. Környezeti módszerek (olyan helyen és emberekkel edz, akik erőt adnak, motiválják, hangulatba hozzák).

3. Sok versenyzés (gyakorlat teszi a mestert).

 Kb. a fenti fontossági sorrendben, de ez szubjektív, és az egyik előidézheti a másik kettőt és vica versa.

Ismétlem, egy kezdőnél a lelki felkészülés messze nem olyan fontos, mint egy haladónál. De ahogy haladsz előre a sportodban, egyre sürgetőbbé válik, hogy kezdj valamit a fejeddel is.

Az 1-es és 3-as pontot most átugorva szeretnék a 2-es ponttal foglalkozni.

KÖRNYEZETI MÓDSZEREK

Avagy ha sportolói mentalitást szeretnél kifejleszteni, mit keress

Menekülj a tükrös fitnesztermekből. Ez a legalja, fölösleges is ecsetelni.

Töröld ki a fejedből, hogy a testépítés és az erőemelés ugyanaz a dolog. Anno talán közös tőről fakadtak, de mára nagyon szétváltak az edzésmódszerek. Keress erőemelő környezetet, társakat.

Ahol egy kommersz konditeremben edzenek az erőemelők egy csoportban, az elfogadható, de messze nem optimális. A konditeremben üvölt a tuc-tuc zene, fenékriszáló fitnesz modellek, kipattintott alvilági figurák, vagy önimádó, belőtt sérójú majmok rajzó hadai töltik meg helyet, és általában az egész arról szól, hogy "nézzetek rám, milyen szép/kemény/menő vagyok". A vicc az egészben az, hogy senki nem a másikat nézi, hanem önmagát.

Emellett ezekben a termekben rengeteg fölösleges vas van, ami bántja az ember szemét. Ezeket edzőgépeknek hívják, és az emberi butaság igazi mementói. Gépektől soha senki nem lett erősebb. Ha a garázsodban edzenél erőemelőként te televágnád a helyet fordított tricepsz-kereszt-vádli izoláló gépekkel? Ha valódi erőt akarsz fejleszteni, akkor az alapokra koncentrálsz. Hogyan hat ez a lelki felkészülésre? Egy humorista sem készül a fellépésére úgy, hogy sírós tragédiákat néz. Te edzenél olyan helyen, ahol a fentiek folynak, és utána elvárnád, hogy nőjön a lelkierőd, a mentális fókuszod? Szóval, ha lehet, dobd az ilyen termeket. Sokan megtették már. Jó, de akkor hová?

A Crossfit termek (Apage satanas!) is egy opció. Ott van szabad súly, az emberek sokkal normálisabbak, de erőemelőként még mindig nem optimális, mert a rudak tipikusan rosszak, hajlósak, a vastag tárcsákból nem lehet feltenni eleget, és a csoportos foglalkozások időbeosztása sokszor nem teszi lehetővé az edzésed. Mellette pedig nincs elég erőemelő társaság, aki tudna segíteni.

Még a régi, lepukkant pincetermek is jók lennének, de itt sokszor demotiváló kosz és bűz uralkodik, vagy a rozsdától nem mindig találod a rudat. 

A legjobb egy erőemelő vagy súlyemelő terembe menni. Ezeket nem önimádóknak, gengsztereknek vagy igénytelen alakoknak találták ki, hanem sportolni vágyóknak. Van sportfegyelem, és etikett, ami a felszerelésnél is sokkal fontosabb. Ismérvei, hogy nincsenek gépek, jó minőségű rudak és tárcsák vannak, nem kommersz állványokon kell dolgoznod (ahol a villamagasságot mondjuk 20 cm-ként lehet csak állítani, és összedől ha 200 kg-ot felraksz). Ezekből nagyon kevés van egyelőre, de megéri odamenni. Itt találod meg ugyanis azt a hangulatot, ami fel fog téged készíteni a kemény edzésekre és a versenyekre. 

Ilyen termek ma Budapesten:

https://gymsuleiman.hu/

http://www.powerbuilder.hu/edzesek/

https://www.facebook.com/siriuslifting/ vagy https://www.instagram.com/siriuslifting/

Kérnénk az olvasókat, hogy ha tudnak még jó sportolói termekről vidéken vagy Budapesten, küldjék el a linket egy e-mail-ben nekünk.

Ezeken a helyeken jó esetben erőemelőket találsz majd. Versenyzőket, akik céltudatosan készülnek egy-egy versenyre, vagy ha nem versenyre, akkor is profi hozzáállással egy célért hajtanak. Ezeknek az embereknek a profizmusa, hozzáállása és sokéves tapasztalata felbecsülhetetlen értéket közvetít kezdőnek, haladónak, versenyzőnek egyaránt. A hangulat a lényeg. A Gym Suleiman híres az egyéni törődésről és a kiváló közösségi hangulatról. A Powerbuilder termekben erőemelő hívők edzenek.

A Sirius Lifting Grund Zero terme pedig a komolyabb szándékúaknak szól, akik nem sajnálják a vért és verítéket a cél érdekében. A hangulat mégsem drámai, hanem egyenesen fenomenális. A nevetés, a cukkolás a kemény munkával párosulva olyan egyedi miliőt ad az egésznek, amit semmilyen tingilingi, kommersz terem nem tud nyújtani. Az a tény, amikor nálad erősebbekkel vagy tapasztaltabbakkal edzel a lelkileg gyengéket megviseli, a lelkileg erőseket megacélozza. Olyan dolgokat tudsz magadba szívni a környezeti hatásokkal, amikért mások nagyon sokat fizetnek (de gyakran hiába. A szellemiséget, hozzáállást, emberséget ugyanis nem lehet pénzért megvásárolni.) Nem véletlenül az a marketing szlogen, hogy a Grund Zero egy őszinte edzőterem. A sportérték és az egyszerűség dominál, például az egyetemes sport nagyjai vannak kitéve a falra, nem fitnesz modellek.

Látható tehát, hogy a lelki felkészülés nem egy misztikus, tibeti jártasságot igénylő dolog. Mindössze három kulcs tényezője van. 1) foglalkozz a lelkivilágoddal, merülj el kicsit a témában, fejleszd magad, 2) keress egy támogató hangulatú edzőkörnyezetet, mint a fenti példák, 3) versenyezz gyakran, ha még kezdő vagy.

Látogass el a fent megjelölt termekbe. Az SBD még személyes próbalehetőséget is biztosít a Sirius Lifting Grund Zero termében (1131 Budapest, Reitter Ferenc u. 132), ahol egy helyben edzhetsz és kipróbálhatod ingyen az SBD termékeket.

Garantálom, ha eljössz és átéled a versenyzői közösség hangulatát, soha többé nem úgy nézel majd az edzőtermekre, mint pusztán edzőtermekre. Megtanulod látni a mögöttes tartalmat. Hosszú távon többet kapsz egy teremben az uralkodó hangulattól és közösségtől, mint a csillogó felszereléstől, ahogy azt minden igazán elkötelezett és profi hozzáállású sportoló megtanulta már.

Egy ideje gondolkodtunk egy íráson, amiben közzétettük volna az SBD Magyarország létrehozásának mozgatórugóit. Nyilván egy üzleti felállásnál elsődleges az életképesség, de különös módon nem ez volt az alapvető kiindulási pont. Voltak bizonyos elvek, (pontosság, megbízhatóság, minőség stb.) amelyeket szerettünk volna a magyar erőemelő és edzőközösségbe egy szinttel feljebb emelni. Ezt mára több száz pozitív vásárlói visszajelzés látszik alátámasztani.

Azután tavaly év vége felé nagyon hasonló elvek inspiráltak bennünket arra, hogy januárban megnyissuk Budapesten a Sirius Lifting (https://www.facebook.com/siriuslifting/) egyedülálló erőemelő/súlyemelő edzőtermét. Hihetetlen, de itt sem az üzleti megtérülés volt az elsődleges cél. Persze, térüljön meg, nem szégyen az. Sőt! De iszonyatosan frusztráló és idegesítő érzés volt, hogy erőemelőként, sportolóként szinte nem létezett olyan hely, ahol ténylegesen edzeni lehetett volna, olyan körülmények között, ami a sportunk szempontjából bátorító és testreszabott. Most már van ilyen Budapesten, pl. a kispesti Suleiman Gym www.gymsuleiman.hu, és természetesen a Sirius Lifting Angyalföldön és még egy-kettő.

https://www.youtube.com/channel/UCRMKAJCexyOJ5iL7TUOah_w

A sors fintora, hogy ezekről a régóta megírni szándékozott alapelvekről nekrológ formájában kell írnom. Kanyarodjunk vissza az időben 30 évet, a rendszerváltás időszakára az Acélvárosba.

 _____________

AZ ÉRTÉK NEM HAL MEG

írta: Fekete Miklós

Pár napja, 75 évesen örökre itt hagyott bennünket nevelőedzőm. Ki ő, és mit hagyott hátra nekem? 

1989 májusában Miskolc rossz hírű lakótelepén, egy földszinti odúban kialakított edzőteremben ismertem meg az erőemelést.

Rögtön az első napon találkoztam az „Avas Testépítő Klub” tulajdonosával, egyben edzőjével, Kaliczki Istvánnal, „Pista bá’val”. Csak most, három évtized távlatából tudom igazán felfogni ésszel, micsoda értékeket, emberséget és tartást tanulhattunk mi fiatalok ettől a Mádról származó, vasgyári munkásembertől, aki már akkor 25 éve élt a súlyzók között.

Ezek az értékek generáció-függetlenek, ezért úgy szeretnék megemlékezni egykori Mesterünkről, hogy néhány akkori erőemelő életképen keresztül bemutatom a tőle megtanult leckéket. Úgy gondolom, ezek az univerzális jellemvonások ma is sok sportolni vágyónak, vagy versenyzőnek nagy hasznára lehetnek, és bátorítással szolgálnak azoknak, akik már gyakorolják ezeket az erényeket, de silányabb környezetük miatt „kilógnak a sorból”, netán még ők érzik „hülyén” magukat az elveik miatt.

 1. Keménység és (ön)fegyelem:

Az Avasban nem volt divat ellógni az edzést. Keményen megkövetelte Pista bá’ a munkát. Ha fájt, hát fájt. Szívd fel magad, Öreg! Bejött a terembe az 50 kg-os nyegle fiatal, az első meglehetősen kendőzetlen modorú mondat felé ez volt: „Húzd ki magad, Fiam, mert a hátadba b…-om a rudat!”. Mit ad isten, egy pillanat alatt kihúzta magát, és úgy is maradt, fizikailag is, és kicsit képletesen is. Az elvárások nagyon magasak voltak velünk kezdőkkel szemben. Ez elvezetett a második óriási leckéhez:

 2. Versenyszellem:

Azt megelőzően belekóstoltam az atlétikába, judoba és a karatéba is, nem is sikertelenül. Azonban mindegyiket abbahagytam, amikor versenyzésre került a sor. Nem bírtam a versenyzési stresszt. Pista bácsinál ez nem volt kérdés. Félévente kötelező erőemelő házibajnokságot tartott. 16 évesen először nagyon féltem ezektől, minden 6. hónapban nyomasztott a tét, viszont visszanézve rendkívül hálás vagyok azért, hogy sikerült kiölni ezt a rettegésünket. Az élet nagy része versengés, és ha tetszik, ha nem, egyszerűen fel kell nőni bizonyos feladatokhoz. Nem csak a sportban, hanem az életben is általános érvényű alapelv: nyerni ugyan nem mindig lehet, de versenyezni muszáj! Például Mészáros Laci többszörös világbajnok fekvenyomó fenomén is a miskolci Avasban kezdett versenyezni Pista bácsi unszolására.

 3. Munka:

Ha már versenyzünk, akkor dolgozni kell nagyon keményen, hogy jó helyezést érjünk el. Edzéstervezési tudásunk, internet nem volt, ezért mindig inkább a hányásig folytatott túledzés felé hajlottunk… szerencsére tizenévesen ezt még túl tudtuk élni. Itt nem az a tanulság, hogy bezzeg régen, milyen kemények voltunk, hanem az, hogy ne féljünk a munkától, mert csak abból lesz eredmény. Az biztos, hogy a most elérhető ismeretanyaggal felvértezve egy mai sportoló óriási előnyben van, de a munkát nem helyettesítheti a puszta tudás (és vica versa). Pista bácsi nem értett a modern edzéselméletekhez, viszont egész életében dolgozott és tudta, hogy azzal eljuthat valahová. Egy érdekessége ennek a munkának, hogy az a kis része számított igazán, amit azon túl csináltunk, ahol az épeszűek már abbahagyták volna. Később sok helyen tapasztaltam az életben, hogy a nyerés és a bukás között nem valami óriási szakadék tátong, mindössze 1-3% extra erőfeszítés, ahol a vesztes feladja, a győztes pedig még valahogy végigcsinálja. Lefuthatsz 41 km-t anélkül, hogy különösebb csodálkozást váltanál ki az emberekből. De ha csak még 1 km-t hozzácsapsz, akkor elmondhatod, hogy lefutottad a Maratont!

 4. Tisztaság:

A teremben makulátlan rend uralkodott. Nem a csili-vili rend, hanem a katonás, szakszerű rend. Mindennek volt helye, mindenki vissza is tette az eszközöket a helyére. Otthon addig nem igazán tanultam meg rendet rakni, de a Kaliczki-féle kiképzés után már nem volt pofám rendetlenségben lakni, és ez a mai napig kitart. Mi ez, ha nem nettó nyereség?

 5. Pontosság:

A terembe nem akkor mentünk, amikor csak kedvünk szottyant. Szigorúan csoportokra voltunk osztva, 15:00-17:00 órai csoport, 17:00-19:00 órai csoport stb. Késni vagy tovább maradni nem volt szabad, mert nyolc másik ember programját borítottad fel. A nálunk jóval idősebb és erősebb terembe járó lyukóbányai vájárok, a Lenin Kohászati Művekben edződött fémipari melósok, és a marcona IFA sofőr figurák nem filozófia magasságokba törő toleranciájukról voltak híresek. Persze jó, hogy ma már bármikor tudunk edzeni, nem is azt a rendszer sírja vissza az ember, hanem, hogy lehetett építeni rád is és másokra is az idő tekintetében.

 6. Becsület:

Pista bácsinál az elsődleges érték a szavahihetőség, az egyenesség volt. Átlátott a sunyi emberen, és gyengének tartotta őket. Például egyértelműen doppingellenes irányelvek voltak érvényben. Ez lehet megmosolyogtató egyeseknek, és túlságosan naiv lelkületűnek tűnhet, de nézzük a tágabb értelemben vett elvet. Nem szabad = ezért mi sem csináljuk = és nem is hazudozunk erről semmit. Ez különösen az ott edző fiatalok miatt hosszú távon nagyon sikeres irányelvnek bizonyult. A felmérőkön, ha rossz volt a gyakorlatod, akkor egyértelműen megmondták, hogy rossz volt! Nem számított, hogy kinek a kije vagy, vagy hogy hány éve jársz oda. Ha viszont jó volt, akkor biztos lehettél benne, hogy nem veszik el a kísérleted!

 7. Igaz barátság:

Az egyik legjobb barátom abban a panelház alatti teremben ismertem meg. 30 éve mindenben számíthatok rá, és ő is rám. Ő volt az, aki a kellemetlent is a szemembe mondta, nem csak azt, amit hallani akartam. Amikor nehéz választás elé kerültem, az ő belém fektetett bizalma és a barátságunk miatt vállaltam a sokkal nehezebben járható, de hosszú távon célravezető utat a sportban. Megmaradt a becsületem. A hangos fanyalgók persze mindig jönnek, hogy „Most mit vagy úgy oda azzal a becsület dologgal? Hiszen mindenki csal!” Amit Pista bácsinál tanultam az ez: nem csal mindenki, és még ha úgy is lenne, neked akkor sem szükségszerű követni őket. Radikálisan hangzik? Igen. Igaz? Igen! Mindig van választásunk, és az életünk minőségét az összes választásunk egybegyűlt eredménye határozza meg.

 8. Jó humor és ugratás:

A fenti jellemvonások talán kicsit komor képet festettek az akkori életről. Mi volt ez? Valami munkatábor, a spártai hadsereg, netán szerzetesrend? Távolról sem! Ahol tényleg bíztál az emberekben és kedvelted őket, ott szabadjára engedhetted a jókedvet, az ugratást. Pista bá’ ebben is karmester volt. Bárkit a porba tudott sújtani egy-egy jól elhelyezett poénnal (anélkül, hogy bármikor is megalázta volna az illetőt). Minden poén, minden hecc „ült”, és még nagyobb teljesítményre vagy normálisabb viselkedésre ösztönözte az illetőt. Ismétlem, nem a negatív, sértő, „röhögjük ki” típusú humor volt a menő, ami rombol, hanem ami serkent. Ennek a humornak a segítségével megtanult az ember úgy rámutatni valamire, hogy ne bántsa, hanem építse az illetőt. Az erőemelésben és minden versenysportban az őszinte, építő jellegű kritika elengedhetetlen. Főleg ma, a social media által erősen befolyásolt életmenetben ezt hajlamosak vagyunk elfelejteni, vagy éppenséggel túltolni.

 9. A kezdők/fiatalok felkarolása:

A fiatalok hajlamosak követni a példát, amit látnak. Nem a dumát vagy a prédikációt, hanem a valódi tetteket másolják. Ez egy felelősség, de egyúttal öröm is az erre fogékony és érzékeny tapasztaltabbak sportolók számára. A mesterünk ebben kiváló munkát végzett. Néhány kövérebb gyerekkel, aki lejárt a terembe elment futni (annak ellenére, hogy vizesedett a lába, valami betegség miatt), mert tudta, hogy maguktól az életben nem futnának, és a túlsúly rajtuk maradna. Többen csak azért csinálták végig az edzést, mert ha az „Öreg” közel az ötvenhez, rossz lábbal is futott, akkor nem volt képük ellógni a dolgot.

Most, mikor családja, barátjai és tanítványai végső búcsút veszünk Kaliczki Istvántól még egyszer szeretném megköszönni neked Pista bácsi az összes tőled kapott leckét. Éltem és élni is fogok velük, és szeretném minél több embernek átadni ezeket az értékeket. A munkád nem veszett kárba!

Ezt a cikket csak akkor olvasd el, ha te is ember vagy és fájt már a térded, vagy épp most is fáj, esetleg sejted - ne adj Isten tervezed -, hogy a jövőben fájni fog.

Amitől elveszik a mozgás öröme

Veled is előfordult már, hogy mentél volna egy jót edzeni, de térdfájás miatt ki kellett hagynod a guggolást? Volt már, hogy ennek ellenére nekikezdtél, mert nem szerettél volna edzést mulasztani, de már előre tudtad hogy fájni fog? Van hogy félsz beengedni a nagy súlyokat, nehezen melegedsz be, kattog az ízületed? A könyök -és térdízületi fájdalom sajnos nem kíméli sem testépítőket, sem erősportot űzőket, sem a hobbistákat, sem a versenyszintű sportolókat. Előfordul, hogy edzések során túlerőltetjük ízületeinket, aztán pihentetjük azt, de hiába hagyunk ki egy kis időt, vagy mellőzünk bizonyos gyakorlatokat az edzésünkből, ez a kellemetlen, irritált érzés nem múlik el magától.

Még nincs SBD térdgumid?

Az SBD térdgumi erősportolók, nagysúlyos edzést végzők körében a legtöbbször vásárolt, piacvezető termék. Világbajnok erőemelők, súlyemelők, erősemberek tették le mellette voksukat, természetesen nem véletlenül. A prémium neoprém anyag és a szuperbiztos varrások szinte elnyűhetetlenné teszik. Elit atléták és edzőik, egészségügyi szakemberek által tervezett darab, legfőbb szerepe hogy minimalizálja a sérülés veszélyét edzéseink során. Merevsége miatt rendkívül biztos érzetet nyújt a térdnek, miközben folyamatosan melegen tartja azt, emiatt pedig extrém komfortérzetet nyújt. A jó hír pedig az hogy könyökre való verziója is van.

A ti véleményetek

Mi az SBD Magyarországnál már régóta szeretnénk összegyűjteni a tapasztalataitokat a termékeinkől, és örömmel látjuk szinte minden esetben, hogy mennyire elégedettek vagytok velük. Sokan írtátok a térdgumiról, hogy már nem is edzetek nélküle, hogy áldjátok a napot mikor megrendeltétek. Több olyan üzenetet is kaptunk már, hogy mennyire megéri az árát, sokkal több mint egy térdmelegítő gumidarab, mert bár korábban volt sérülésetek, segítségével újra be mertek csapni a nagy súlyok közé.

Most pedig jöjjön pár vásárlói visszajelzés erről a termékünkről, sportolóktól sportolóknak.

”Amikor elkezdtem erőemelni, csak bizonyos súlytól kezdtem el felhúzni az SBD-t guggolóedzéseimen, nagyjából saját testsúly körül. Az első versenyem után a bal térdem mögött kialakult egy baker-ciszta, ami egy folyadékkal telt duzzanat, ha kisebb méretű akkor magától felszívódik, de ha nagyobb akkor műtéti beavatkozás válhat szükségessé az eltávolítására. A sportorvosom azt mondta, hogy ez egy visszatérő probléma lesz, amint ismét nagy terhelést kap az izület. A ciszta mellett ugyanez a térdem neha fájt is, de nem csak edzések során, hanem hosszú vezetésnél, és 10-12 óra repülésnél is. Mivel a sportot nem akartam abbahagyni, és nagyon gyakran utazok, kipróbáltam, hogy az SBD térdgumit már edzések elején, a bemelegítéskor felveszem. Sőt, néha ha nagyobb súlyos edzésciklusom van éppen, akkor hosszabb repülőutakon és vezetés közben is viselek egy méretemnél nagyobb, L-es térdgumit, így megelőzöm a térdfájást, és egy jóideje a baker-cisztám sem jött elő. Csak ajánlani tudom mindenkinek!”  

S. A.

“Teljes mértékben meg vagyok elégedve ezzel a termékkel. Mikor használom, olyan nagy biztonságérzetet ad hogy az valami hihetetlen, illetve ezen felül még egy plusz 10 kilóval is többel tudok dolgozni. Ha jól emlékszem körülbelül másfél hónapja használom és egyáltalán nem nyúlt ki, sőt olyan még most is mint amikor először bontottam ki. Nyugodt szívvel tudom ajánlani bárkinek, aki térdgumit szeretne vásárolni, csak az SBD!”

Cs. V.

“Régebben volt három térdficamom, aminek köszönhetően eléggé meglazultak a térdszalagjaim és rendszeresen fájnak is a térdeim. Régebben "hobbigyúrós" voltam, guggolni 80-90 kilótól felfelé már csak bandázsban tudtam, az adta meg nekem a kellő stabilitást és ami fontosabb: így nem fájt a térdem a gyakorlat közben. Viszont amióta elmerültem az erőemelésben és erre a sportra váltottam azt figyeltem meg, hogy egyre több embernek a térdét ékesíti egy ilyen eszköz.

Nagyon jó véleményeket hallottam róla, így hát gondoltam egyet és megrendeltem a saját SBD térdgumimat erről az oldalról. Két nap alatt meg is érkezett hozzám a termék és hát nem túlzok ha azt mondom, hogy mintha új térdeket kaptam volna! :)
Edzés alatt végig melegen tartja az ízületeket, stabilan tartja a térdet és ad egy plusz rugalmasságot guggolásnál... a térdfájásomról meg meg is feledkeztem, hogy valaha is lett volna.
Mindenkinek csak ajánlani tudom a terméket, megéri az árát és hihetetlen jó benne guggolni! :)”

P. Gy.

Semmi kétség, hogy a most zajló VB által megihletve az SBD gondolt egyet, és kijött egy fantasztikus új limitált szériával, a brazil válogatott - a Seleção - színeiben. 

A képek tanúsága szerint ilyen jól festettek benne a fiúk is, és a lányok is (mert ugye, egy percig nem gondoltátok, hogy a fociról lesz itt szó! Az csak a beetetés volt.)

A lincshangulatot elkerülendő közöljük veletek a hírt, hogy most nagyon rövid ideig előrendelhetőek a webshop-ban vagy telefonon a szokásos módon. De tényleg rövid ideig (július közepéig)!

Igen, tényleg limitált, igen, tényleg sietned kell, ha kérnéd, és igen, NAGYON jól néz ki.

Webshop link itt!

Ui: A brazilok nyerik a VB-t?

A minap egy nagyon érdekes cikk bukkant fel a body.builder.hu oldalon. Azt hiszem ez az első magyar nyelvű összefoglalója az elmúlt évtizedekben az erőemelő sportban lezajló globális folyamatoknak. 

Az oldal szerkesztőjének engedélyével ezt teljes egészében átvettük, és közzétesszük itt.  Véletlenül (tényleg nem volt hozzá közünk), még az sbdhungary.hu oldalt is megemlítik benne. Köszönjük a szerzőnek és a body.builder.hu -nak!

ITT olvasd el a cikket.

Az internet segítségével rengeteg kiváló erőemelő szakmai videó, oktatás, sőt online edzés is hozzáférhető. Haladni kell a korral.

Most egy olyan edzőt szeretnénk bemutatni, aki NINCS az interneten, nem veszi körül az internet hype, az elmúlt években mégis egészen kiemelkedő országos és nemzetközi erőemelő eredményeket ért el a tanítványaival minden korosztályban. 

Szimcsina Mihályról, avagy ismertebb nevén Misi bá'-ról beszélünk.

Szakmai háttér

Kárpátaljai születésűként a hetvenes években súlyemelőként kezdte, és szovjet korosztályos válogatottságig vitte. Abban az időben a kiemelkedő sportolókat az állam vastagon támogatta, így a 17 éves Misi (akkor még nem) bá' több pénzt keresett a súlyemeléssel, mint az egész család. Emlékszem egy beszélgetésnél elmondta, hogy 185-öt tudott lökni 18 évesen 80 kg-os testsúllyal. Pont felhúzásokat végeztünk kb. 180 kg-al, és azon szörnyülködtünk, hogy ezt hogy lehet mellre venni és kilökni. Misi bá' csak nevetett azzal a csendes nevetéssel, amivel a gyakorlatias ukránok nem értik, hogy a hülye nyugatiak mit nem értenek, és azt mondta: "Hja, a CSKA Moszkvában nem adták ingyen az ösztöndíjat, valamit csinálni is kellett érte!"

Szóval, voltak eredményei Misi bácsinak. Nemhiába, az 1977-es felnőtt szovjet bajnokságon csak 3 ifjúsági korcsoportú fiú tudta teljesíteni és elnyerni (több ezer versenyzőről beszélünk) a kitüntető Master of Sports szintet, ami a Szovjetúnióban egy nagyon magas rang volt, amit súlyemelő elérhetett. Volt egy fiú Leningrádból, egy Kazahsztánból, és természetesen az akkor 17 éves Szimcsina Mihály Munkácsról.

Misi bácsi edzőtáborokban olyan olimpiai és világbajnok súlyemelő legendákkal edzett, mint Yuri Vardanyan, Anatoly Pisarenko vagy Leonid Taranenko. Ezek az emberek a mai napig nemzeti hősnek számítanak az országaikban. 

Áttérés az erőemelésbe

Misi bácsi Kárpátalján sokáig üzemeltette saját edzőtermét, ahol IPF világbajnok fekvenyomót is kinevelt, illetve idősebbik fiát Vladislav-t erőemelésben ukrán bajnoki címhez juttatta. Az ukrán bajnokság színvonalát nem kell ecsetelnünk.

Utána Misi bácsi a családdal Magyarországra költözött, itt pedig igen kevesen ismerték a múltját. Amúgy sem hencegő típus. Mondhatnánk, elbújt mint Luke Skywalker a szigeten.

Pár éve viszont felkérést kapott, hogy segítse a nyíregyházi erőemelést, és az a történet mára országos és nemzetközi érmeket eredményezett, és ez, ha csak töredékeiben is, de többé kevésbé már látható volt a nagyközönség számára.

Háttérből előtérbe

Misi bácsi azonban továbbra is a háttérben maradt nagyrészt, és őszintén, nem is akar annyira a reflektorfényben ugrálni. Ahogy mondani szokta, "Van nekem egy szép házam, kertem, kutyáim, családom, nem akarok bohóckodni." Mi mindenesetre kalapot emelünk e nagyszerű edző előtt, aki idestova 50 éve mozog az elit emelők világában. Minden szerénysége ellenére sikerült elcsalnunk Hajdúszoboszlóra a II. Felhúzó Országos Bajnokságra, ahol kötelességünknek éreztük őt elismerni, és világgá kürtölni, hogy igenis az ő szaktudása és edzéstervei hoztak megújulást több évtizedes edzésmúltú versenyzőknél is. Hiszen olvashatsz bármennyi cikket, okíthatod magad szemináriumokon (és kell is olvasnod és okosodnod), de a jó öreg évtizedek alatt elit szinteken összegyűlt GYAKORLATI tapasztalat verhetetlen marad az ilyen nem elméleti, hanem gyakorlati sportokban, mint az erőemelés vagy a súlyemelés.

2018 áprilisában Hajdúszoboszlón Misi bácsinak meglepetéscsomag és közönség előtti oklevél átadás.  

Hatalmas vastapsot kapott az "Öreg". 

Az oklevél szövege, rajta egy hamisítatlan Misi bácsi idézettel, ami lelket önt a versenyzőkbe azokban az igazán SÚLYOS pillanatokban itt található.

A te mentorod

Biztos neked is van edződ vagy valamilyen mentorod, aki elindított az úton, akitől tanulhattad a szakma alapjait. Ne felejtsd el megköszönni neki és elismerni érte. Kevesebb nem, csak több lehetsz ezáltal. Ki tudja, talán egyszer az ő cipőjében fogsz járni magad is. 

Sok sikert, és önbizalmat - "meg aztat..."!

Poweres berkekben közismert, hogy az erőemelés legsűrűbb, legerősebb mezőnyei sorrendben a férfi felnőtt, a férfi junior, valamint a férfi Masters 1 korcsoportok. 

A svédországi Helsingborgban márciusban megrendezett Raw Masters EB-n erőemelő válogatottunk Masters 1-ben elért teljesítményéhez hasonlót keresve éveket, sőt évtizedeket kell visszafelé mennünk az időben, a nemzetközi versenystatisztikákat böngészve.

Utoljára 1996-ban volt rá példa, hogy egyszerre két érmet is elértünk összetettben erőemelő világversenyen (EB-k, VB-k). Akkor az utolsó M1 évében járó Lovász György EB aranyat, Horváth József valamint Bajcsi Lajos ezüstérmet nyertek - ami három érem, de sebaj!) Persze 2000-ben még a győri rendezésű Masters EB-n egy összetett bronz és csapatban a 8. hely is szép volt, de az volt az utolsó, hogy Magyarország az első tízbe kerüljön a csapatversenyben (most csak az erőemelő férfi mezőnyről és az M1 kategóriáról beszélünk). 

Az elmúlt húsz évben azonban a masters mezőny (is) egyre erősebb és tömöttebb lett. Mikor pedig már-már azt hihette az ember, hogy odaérhetünk, akkor berobbant a RAW! A segítő ruházatot és felszerelést mellőző versenyforma minden elképzelést felülmúlóan ontotta látszólag a semmiből az erősebbnél erősebb versenyzőket minden nemben és korcsoportban.

Ennek fényében kell értékelni a mostani Masters 1 EB eredményeket, nem feledve, hogy ez bizony nem a felnőtt mezőny, mégis örülve, hogy a 3 legerősebb korcsoport egyikében Magyarország hosszú szünet után ismét zászlót bontott. Egy összetett aranyat és egy összetett bronzot nyertünk, csapatban pedig bejutottunk az első tízbe, úgy, hogy az oroszok csak egy ponttal mentek előttünk, a több versenyzővel felálló finneket pedig megelőztük.

De milyen fejmunka áll egy ilyen eredmény mögött? Az érzékeltetés kedvéért Pánisz László VB ezüst és EB bronzérmes M1 erőemelő felkészüléséről és versenyzéséről ejtsünk pár szót.

Laci kb. 25 éve kóstolt bele az erőemelésbe. Ejtőernyős és mélységi felderítő múlttal nem mondható, hogy a népesség nyámnyila halmazába tartozott. Pár év kemény power után egy másik, nagy lelkierőt és fegyelmet kívánó sportba is magas szinten belekóstolt: hosszútávfutó lett. Sokan álmodnak a maratoni táv lefutásáról. Évekig acélozzák a lelküket, edzenek, szinte életcéljukká, de legalábbis bakancslistás tétellé teszik. Egyfajta divat lett a maratonra edzeni és lefutni, akár elpuhult hivatalnokok és családapák körében is. A többség persze feladja már az edzéseken vagy út közben. Laci véletlenül megint a nehéz utat választotta. Mit neki a maraton, rögtön ultramaratonba kezdett! Képzeljük el, hogy iszonyatos edzésmunka és kitartás után lefutod a maratont (ami 42 km). Mikor pokoli küzdelmek után, ronggyá szakadt lábizmokkal üdvözült mosollyal épp átszakítanád a célszalagot, akkor nem az ujjongó családot öleled meg, és hörgöd elhalóan Rocky-Stalloneként, hogy "Figyi, Adrian! Megcsináltam!",  

hanem fogod magad és gyorsan lefutod még kb. háromszor-négyszer a teljes távot megállás nélkül. Nos, ez az ultramaraton (a latin "ultra" szóból, ami "valamin túl"-t jelent.) Laci kedvencei a 150-170 km-es távok voltak, főleg a hegyi versenyek. Innen rád, az olvasó képzeletére bízom a mentális felkészülés felbecslését, és a nehézségek kohóját, ami versenyzőnk akaratát acélozta.

Az biztos, hogy a lelki tényező, csakúgy mint az erőemelésben, sokkal fontosabb a fizikai aspektusoknál.

Az ultrafutás után 2014-ben megint powerre adta a fejét Laci. Felnőtt magyar bajnoki címeket nyert ismét, magyar csúcstartó guggolásban, felhúzásban és összetettben is. Azonban Laciról nem mondható el, hogy azt gondolná, mindent tud már az erőemelésről, ezért az idei EB-re a felkészülési időszaknak Magyarország legjobb erőemelő edzőjével, Szimcsina Misi bácsival vágott neki. Misi bácsiról és az eredményeiről muszáj majd külön cikkben foglalkozni, mert ő egy üdítő jelenség a mai erőemelő palettán, aki a legrutinosabb versenyzőknek és edzőknek is tud mit tanítani. 

A lényeg, hogy a felkészülés alapozó szakaszában Laci könnyen guggolt már 280 kg-al kettőket, és a fekvenyomó előrejelzés is 175-180 kg körül mozgott. Sajnos Masters korú versenyzőként könnyebb összeszedni a sérüléseket, és pont 4 héttel a verseny előtt jött is egy csúnya térd, és egy még komiszabb combizom sérülés. 

Mit lehet ilyenkor tenni?  Az alapozó munkát már elvégezték, de a súlyérzet nagyon hiányzik a verseny előtt. Viszont nem szabad kockáztatni a rásérülést. Ezért mindenféle masszázs, torna, rehab és persze a jó öreg fog-összeszorítás kell. Nem feladni a versenyt lélekben. Laci 3. a nevezések alapján, de egy ilyen szintű nemzetközi verseny iszonyatos kilengéseket tud produkálni. Misi bácsi kis súlyokat ír elő Lacinak. Már az is művészet, hogy elhidd ilyenkor, hogy a kis súlytól is erős maradhatsz heteken keresztül. Ez az igazi versenyzői lelkierő-próba. Tudod, hogy 300 körül kell guggolnod, de maximum csak 180 kg-ra mehetsz egy hónapig! 

Elérkezik a verseny. Laci 4 kg-ot fogyaszt, előző nap versenyeztet. Ilyenkor úgy szökik az erő, mint lufiból a hélium. Az ellenfelek borzalmasan erősek. Egy-egy elrontott fogás két-három helyezéssel is hátradobhat az összetettben. Szóval, minden erőre, megnyert területre, icipici 2,5 kg-ra is szükség van. A bemelegítőben Laci nem a szokott könnyedtséggel áll fel a 250-el! Már nincs idő változtatni semmin, Misi bácsi kedvenc mondatával élve "Már csak bízni kell magunkban! Az már a fél gyakorlat". Laci 270-en kezd, és jobban meg is csinálja, mint az utolsó melegítést. A jó hír, hogy nem fáj a térde. A rossz, hogy a térdsérülés után csoda kéne a 300-as guggihoz, ezért a guggolás dobogót és az összetettbeli kapaszkodást tűzzük ki célként. Az ellenfelek közül néhányan rontanak, köztük a nagyon erős észt versenyző is. 290-re kérjük a másodikat, és Laci azt is megcsinálja, de már küzd vele. Ezzel bezsebeli azonos emelt súllyal, de nagyobb testsúllyal az ezüstöt.  

Nyomásban a testsúlyvesztés miatt a biztonsági kezdő után a minimális 5 kg-os emelés is soknak bizonyul második fogásra. Lacinak arányaiban a nyomás a leggyengébb száma, ezért itt óriási akaraterő és felpörgés kell ahhoz, hogy harmadikra mégis javítson! A verseny után visszatekintve, ha nincs meg ez a harmadik fekvenyomás, akkor az összetett érem is ugrik! De Laci javít! Ehhez kell az évtizedek akaraterő-csiszolása, a "munka nemesít" jelige szellemében, amit sokkal nehezebb megtanulni, mint az edzés fizikai részét.

Megmagyarázhatatlan, de a két keserves fogásnem után, a felhúzásra megjön az étvágy! Szerencsére Laci a legjobb felhúzó a mezőnyben. Viszont a felhúzás második fogásokra kiderül, hogy az addig biztos távolságban lemaradó finn és a német versenyző is beköszönnek az összetett bronzért. Nem SZABAD hibázni! Sem a taktikában, sem a fogások végrehajtásában. Körülbelül 6-an ugrálunk Laci körül, legyezzük, etetjük, itatjuk, szagoltatjuk vele az ammóniát, (épp csak oxigénsátrat nem hozunk a rozzant öregembernek), lázasan számolunk a tábla előtt, szemmel tartjuk az ellenfeleket és megbecsüljük, kb. mire képesek még az utolsó fogásban. Laci közben belendül a húzásba, és 310-et csinál másodikra, könnyebben, mint a kezdőt. 320-ra kérjük a harmadikat - színtiszta blöff, bár valószínűleg meg tudná csinálni. A német elvérzik az utolsón, a finn viszont megcsinálja a magáét, és könnyebb testsúllyal elénk kerül összetettben. 

 A kategória utolsó felhúzása dönt tehát a bronzérem sorsáról. Szerencsére ezt a felhúzást most a mi fiúnk (életkorban: papuskánk), Pánisz Laci végezheti el. Tavaly összetettben VB ezüstérmes volt, guggolásban arany. Ott is az utolsó felhúzásával happolta el az érmet éppen ez elől a finn versenyző, Antti Vihola elől. Visszavesszük a súlyt a minimálisan elég 315-re. Lacit szólítják. Ütjük, vágjuk, szagoltatjuk, hintőporozzuk, és ő nem remeg meg a téttől. Stabilan megcsinálja a gyakorlatot három fehér lámpával. A magyar táborban őrült tánc, ujjongás. Megvan a bronz! Ha szerencsénk van a finnek sem ölnek meg este a hotelben! 

Miért lehet örülni egy EB bronznak, a tavalyi VB ezüst után is? Pont ez a szépsége egy ilyen szintű nemzetközi bajnokságnak. Az elit szintű versenyző itt nem a maga csúcsait akarja megdönteni, hanem a többieket megverni. A -120 kg mezőny erősségét jól mutatja, hogy ebből a kategóriában 4-en kerültek bele a wilks alapján vett legjobb 10 versenyző közé! Ezen a versenyen nem tudsz és nem is szabad magadra figyelni, hogy vajon 5 vagy 10 kg-ot tegyél a legjobbadra. Itt nyomás nincs rajtad, nem éppen egyedül árválkodsz a kategóriádban (hallhatunk ilyen versenyekről is, ahol maga a verseny szó használata indokolatlan, mert hiányzik az elegendő számú legyőzendő versenytárs). Másik érmesünk mindössze 10 kg-al maradt el az összetett európa csúcstól a versenyen, de bármiféle kockáztatás veszélyeztette volna az aranyérmet. Ez nem egy edzőtermi emelés, ahol röhögve továbblépsz, ha elszúrsz valamit. Itt kérem folyamatosan egy nagynyomású keszonban vagy, lihegnek a nyakadban az ellenfelek, elsápadva nézed az előtted lévő erős embereket, és minden pillanatban 10-en állnak készenlétben, hogy meginogj, és kíméletlenül legyaluljanak a hibád miatt. Laci fél kg-al húzott kevesebbet, mint a saját országos csúcsa. De ha rámegy 317,5-re és nem sikerül, akkor esetleg nincs összetett érem. Itt bronzérmet szerezni dicsőség. Illetve: érmet szerezni ITT dicsőség. Elmondható, hogy a múlt évi VB-nél is magasabb színvonal volt.

Sérüléssel küzdve, erősebb mezőnyben, a végső felhúzásig kiélezett versenyben óriási fegyvertényt hajtott végre Laci, az edzője Misi bácsi, és a taktikai, segítő csapat. Nos, nagyjából ez jelenti azt, hogy fejben is erős vagy. Ez a készség, csak igazi, kiélezett, magas szintű ellenfelektől hemzsegő tétversenyen csiszolható. Akkor sem mindenki tudja elsajátítani. Pánisz Lacinak sikerült!

 Képek:

Misi bácsi, a sikerkovács, és az öreg, veterán, Masters korú tanítványok és a grúz varázsital.

Csak odajutottunk az összetett dobogóra!

Sőt, felhúzásban arany lett:

A finnek sem öltek meg végül. Csak megpróbálták - alkohol útján. Nem tudhatták, hogy Hajdúszoboszlón ezt a készséget már igen zsenge korban egyetemi szinten oktatják. 

(Kattints át ha hosszú a cikk és nincs kedved olvasni: link)

A hétvégén lezajlott, nagy sikerű IV. Powerbuilder Erőemelő Kupa közben jött a hír, hogy az SBD anyacég egy különleges limitált termékszériával áll elő 2017 év végén.

Nemzetközi kémeink jelentették, hogy a széria nagyon gyorsan fogy világszerte, ezért aki nem akar lemaradni róla, villámgyorsan adja le a rendelését a webshop-on, vagy telefonon. 

Ne is szaporítsuk a szót, íme a link a webshop megfelelő kategóriájához, siessetek a rendeléssel ide kattintva, nehogy a hanyatló nyugatiak elkapkodják a magyarság elől a termékeket. Kizárólag a készlet erejéig érvényes akcióról van szó!

Reményeink szerint az első szállítmányt sikerül behozni még év vége előtt (karácsonyt nem tudjuk ígérni, csak megpróbálni). A limitált széria csak előrendeléssel működik.  

Ha nincs időd kattintgatni, ízelítő képek alább (de több termékről is szól).

Köszönjük, hogy elolvastad, most már vásárolhatsz: link